Fogasproblémák...

James szerencsére elkísért Victorhoz. Ismerem makacs egy ember és meg kell győznöm valahogy.
Besétálunk a kastélyba és egyenesen hozzá vezetnek minket.

-Íj módon kívánsz halált halni Rose?

-Nem halálért jöttem Victor, de tudod miért vagyok itt. Te vagy az egyedüli aki még nem adott választ nekem.

-A válaszom nem! És most távozz.

-Sajnálatos.-Azzal megfordulunk és kiindulunk.

-Végezni velük!-Adom ki parancsba közben pedig aktiválom a képességem aminek hála ők nem tudnak elteleportálni.

Sokan vannak a fenébe.
-James. ha itt halunk meg. Tudd, hogy életem legjobb éveit adtad nekem..

-Szeretlek Rose.- ölelem át

Épp időben érkezünk.
-Fölösleges siratnotok még a napot.-jelenik meg arcomon egy vigyor.

-Marcus? Te mit keresel itt?

-Azt hiszem valahogy így hangzott.

-Nem jöttem egyedül.-jelenik meg még egy pár vezető is.-Tudtommal megbeszéltük, hogy segítjük egymást nem igaz?

-Köszönjük.-Nem lettünk többen. Marcus, Zaira, Alex, sőt még Aurora is eljött. Nagy segítség de így is nagy még a túlerő.

-Minket se hagyjatok ki.-jelenünk mellettük. Mindannyian ahányan vagyunk eljöttünk. Még Mason és Andy is. Meg a kölyök is, nem mintha őket otthon lehetett volna marasztolni.

-Titeket nem is lehetne.-veszek fel támadó pozíciót.-Mindenki egyben térjen vissza nekem.
Elkezdődött a nagy harc. Így is jóval többen voltak mint mi. Hiába írtottuk őket mégsem fogytak. Ráadásul nagyon szétszéledtünk. Mindenki küzdött legalább 5-6 vámpírral. És a képességük rendkívül idegesítőek voltak.

Kezdenek előnyt nyerni, hátrányba szorultunk, most hogy képességünket nem tudjuk használni. Nem fair játék.  Lenne rá egy ötletem.
-Srácok.-nézek rájuk. Tudtok fedezni?

-Igen.- mondtuk hárman egyszerre

-Akkor hajrá.-most nekem koncentrálnom kell. Pajzsot meg tudok semmisíteni de nem tudom hogy sikerülni fog-e. 
Elkezdek a varázsigét mondani, lassan elkezd körülöttem körben a szél fújni. Egyfolytában mondanom kel az igét amíg el nem érem Victort. Akkor megtörik már ha elég erőm van hozzá. Ő azért mégis csak egy ősi vámpír. 
A szemem is befeketedett már és egy kicsit a szarvaim és a karmaim is elő jöttek. Pár perc elteltével megnöveltem a körülöttem lévő aurát amivel szétrobbantottam a pajzsát. De ezt most így tartanom kell hisz ha elengedem újra aktiválja.
-Mehettek.

Közben pajzsot vontam Luce köré...lehet teljesen kimerül tőle...na meg így kevésbé is látszik. -Jól vagy?- kérdezem miután abbahagyta

-Megleszek. Menjetek és nyírjatok ki mindenkit.

Nah jó, nem tudom mi folyik itt de erre most nincs is idő.
-Örömmel húgi.-NÉzüünk össze Noahval és minden erre érkezőt kb kivégzünk.

Kicsit odébbálltunk az ismerőseinktől én vakítottam Daniel ölt. Legalább gyakorolhatjuk a képességünket. Elég hatásos...bár nem tudom hova tenni amit Luce és Dylan csinált.

Sokan vannak. Nem lesz így jó, muszáj leszek bevetni azt amit nem szeretek de muszáj. Már az éve során megtanultam irányítani. Ideje kipróbálni is.
Átváltoztam a kétlábon járó monstrumommá. Eléggé jól öl, habár így is túl sokan ugranak rám, nem győzöm levakarni őket. Fenébe szinte mozdulni se bírok tőlük.

Hiába tudok teleportálni és jól harcolni egyszerűen mozdulni nem lehet annyian vannak ráadásul mind elkeveredtünk azt se tudom, hogy a gyerekeim élnek e még...-

Sokan vannak, fenébe.
A harc közben egyszer csak egy nagy fájdalmat éreztem a gyomromban. Fenébe. Lenézek és látom, hogy egy tőr áll ki belőlem. Egy újabb ilyen érzés kap el de most a hátamban, valahol a lapockáim közül, majd újabb és újabb más más helyeken. Fenébe...hát itt lenne a vég? A lábam már nem tud megtartani és érzem, hogy kezdek összecsuklani.