Balhé a farkasokkal

Egy esős szombat éjjel, úgy döntöttem, hogy bemegyek a városba vadászni, azonban egy megérzés a peremvárosban akart tartani. A lábaim automatikusan a farkasok környéke felé vettek irányt. Egyedül tudtam, hogy nem kéne odamenjek, de végülis egy kis kémkedés belefér. A srácok örülnének valami friss információnak, főleg én mostanában egy kicsit eltűntem a tervünk miatt, mielőtt még túl korán tudomást szereznének rólam olyanok akiknek nem kéne (szerintem egyértelmű kire vagy kikre célozhatok).
Abban igazat mondtam, hogy el kellett otthonról szökjek, csak az az igazság, hogy egyáltalán nem azért, mert elutasítom az emberi vért (bár nekem más a kedvencem), hanem azért mert én olyan bűnöző féleség vagyok az embereknél talán a drogdíler az, aki hasonló téren munkálkodik. Csak ez egy kicsit veszélyesebb, vagyis nagyobb eséllyel kerülhet az életedbe. Igazábol vagy te maradsz élve és bezsebeled a nyereséget, vagy meghalsz... általaban... mondjuk úgy, hogy nagyon kicsi az esélye, hogy megúszt azt, hogy vér mocskolja be a kezed.

Oh, már meg is érkeztem. Végre egy kis izgalom, mondom magamban és elbújok egy kis sikátorban, hogy átgondoljam a kis tervemet.

Elindulok a városba, hogy kicsit pihenhessek és eltűnjek otthonról. Nem szabadna. Tudom, de nem bírok otthon lenni. Nem érzem magam jól a családom körében pláne, hogy elkezdtek belevonni olyan dolgokba amik engem nem érdekelnek, vagy amiket én esetleg máshogy gondolok. Jó lenne megszabadulni ezektől a dolgoktól, de sajnos nem tehetem, és nem is tudom, hogy tehetném.
A határtól kilépve egyből a peremvidékre jutok, ahol nekem semmi keresni valóm se kéne, hogy legyen, csak így tudom a városba jutni. Mondjuk ha tudnák ki vagyok valójában amint belépnék ide meghalnék vagy elrabolnának. Egyiket se akarom így amilyen gyorsan lehet elmennék innen. Habár kicsit nehéz úgy, hogy sok "embert" kell kerülgetni, de azért igyekszem szedni a lábam.

Kifele jövet a farkasok földjéről elégedetten nyugtázom magamban, hogy nem jöttem ki a gyakorlatból. Megúsztam egy kis karmolással és az 5 üvegnyi vér ott lapult a táskámban. A kémkedés nem jött össze, de ezért amit hoztam több pénz jár. Lehet, hogy alsóbb típusú farkas vér, de ennekis horribilis árai vannak. Igen, most már tudni lehet...farkasvadász vagyok, vagyis pontosan csak a vérük kell, de ahhoz először ki kell nyírni, hogy utána lecsapolhassam a vérét. Roxána (a főnököm) örülni fog. Mostanság nem sokan vállalják be a vadászatot, ugyanis a farkasok kiszimatolták pár technikánkat, így veszélyesebb a dolog.

Sétálás közben éreztem, hogy valaki követni kezd. Nem nézek hátra csak felhúzom a kapucnimat és elkezdem szedni a lábam és csak lefelé néztem. Éreztem, hogy a követőm is belehúzott, ez nem jó. Most figyelnem kell, nem hagyhatom itt a fogam.
Elfordulok az utcán és futni kezdek, olyan gyorsan ammenyire tudok. A nagy rohanás közben nem figyelek előre és hírtelen belefutok valakibe.

-Mi a fasz!-
Löktem el magamtól, aki belém futott.
-Luxus előre nézni?-
Szólok rá élesen, de a kapucni alól kinéző lány ismerős volt.
-Ó, szia Rose, bocsi nem tudtam, hogy te vagy-
Mondtam meglepetten, megbánást tettetve.
A lány mögül csalódott morgást hallottam, de mire odanéztem eltűnt az illető. Ezekszerint üldözte valaki... Ő az én prédám és bármit megteszek érte, hogy megóvjam magamnak, határoztam el magamban. Ezentúl kicsit a nyomában kéne járni.

-James? - nézek fel rá. - Sajnálom. Nem szándékoztalak fellökni. Csak jött valaki utánam aztán nem figyeltem. Habár azt hiszem mázlim van, hogy pont beléd futottam. Habár lehet nem szó szerint kellett volna. - nevetem el magam.

-Semmi baj, neked szabad-
Mondtam mosolyogva.
-Van tipped, hogy milyen lény lehetett?-

-Nen, sajnos itt nem igazán érzem a szagokat. De nem volt valami gyors.

-Valószínűleg hibrid lehetett, a morgása farkasé volt de az alakja jobban hasonlított egy démonéhoz.-
Mondtam, felidézve magamban az ismerős farkasmorgást.

-Lehet, nem tudom. Én nem láttam csak futottam.

-Hova indultál ilyenkor, ha megkérdezhetem?-

-A városba sétálni picit.

-Veled tarthatok?-

-Persze. - mosolygok.

-Park?-

-Jó lesz.

Még jó hogy befújtam vérparfümmel az üvegeket. Gondoltam magamban.
-Mit szólnál egy Gyros-hoz? Én kajás vagyok.-

-Okés, benne vagyok.

-Szerintem, ha vér öntetet kérek rá, akkor kifut a világból a gyrosos-
Mondom röhögve.

-Lehet. - röhögök.

A gyrossal a kezünkben elindultunk a par utcáin sétálgatva.
-Remélem a múltkori vadászunk nem ólálkodik erre.-

-Hát én is, nem akarok vacsi lenni.

-Maradjunk a kivilágított részen, azt annyira nem szeretik-

-Vámpírként téged nem zavar a fény?

-Ennyi még nem-
Azt nem kell tudnia, hogy a látásomat zavarja kicsit.