Szerencsére a házam épen megmaradt. Volt pár penészes kaja otthon és ellepte a por a házat, de ez legyen a legnagyobb bajom. Igazából egy hónap alatt sikerült munkát találnom addig meg az eldugdosott és aztán elfelejtett pénzeimből fel tudtam magam tartani. Jelenleg egy kis kávézóban dolgozom itt a külvárosban. Nem is bánom béke van és nyugalom. Nem voltam sose egy nagy sportos alkat, de most elkezdtem boxolni és nagyon bejön. Kiadhatom magamból a démont és ha unom már a dolgokat, akkor csak sportot váltok és reménykedem, hogy bejön a dolog. Illetve megfogadtam, hogy nem lesz kapcsolatom mert nem akarom, hogy ugyan ez megtörténjen. Szóval próbálom felépíteni az életemet és egész jól haladok vele. Munkából hazafele minden nap sétálok kb 45 percre van innen és jól esik ebben a szép környezetben sétálni...sose tűnt fel, hogy milyen szép helyen lakom. Szerettem itt lakni, mert tudtam, hogy jó környék, de igazán most ismertem meg a szépségeit. Például közel hozzám van egy szép park ahová szinte minden nap kiülök kicsit, vagy eljárok futni. Ma is így tettem. Egy másik lányt pillantottam meg, nagyon boldog kisugárzása van. Ilyen korán nem sokan vannak itt, mert a gyerekek még suliban vannak, nekem meg szabadnapom van. A lány is engem figyel. Vajon felismerhet, hogy miattam haltak meg több 100an? Akkor csak nem lenne a közelemben...Különben azóta végre sikerült felszednem pár kilót és kevésbé nézek ki anorexiásnak, és a hajam is az eredeti lett.